A munkavédelem előnyei

2021.09.05

A megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem az üzlet hasznára válik


Nehéz gazdasági körülmények között sem szabad megfeledkezni arról, hogy a nem megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem sok pénzbe kerülhet. Sőt, esettanulmányok megállapítása szerint kapcsolat mutatható ki a vállalkozáson belüli megfelelő munka- és egészségvédelem és a javuló teljesítmény és nyereségesség között.

Az egyes munkavállalóktól kezdve a nemzeti egészségügyi rendszerekig mindenki csak veszíthet akkor, ha a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdését elhanyagolják. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a jobb szakpolitikák és gyakorlatok mindenki javát szolgálhatják.

A nem megfelelő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszerekkel rendelkező országok értékes forrásokat áldoznak az elkerülhetetlen sérülések és betegségek kezelésére. A hatékony nemzeti stratégiák számos kedvező hatást gyakorolhatnak, többek között a következőket eredményezve:

  • a termelékenység javulása a betegség miatti hiányzások csökkenése révén
  • az egészségügyi költségek csökkenése
  • az idősebb munkavállalók továbbfoglalkoztatása
  • hatékonyabb munkamódszerek és technológiák elterjedésének ösztönzése
  • a valamely családtag ápolása miatt alacsonyabb óraszámban dolgozni kénytelen személyek számának csökkenése

A munkával összefüggő sérülések, betegségek és halálesetek költsége

Milyen hatásokkal jár a jó, illetve a rossz munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás? Alapvető fontosságú, hogy a politikai döntéshozók, a kutatók és a közvetítők tudják a választ erre a kérdésre, de ehhez jó minőségű adatokra van szükség. Következésképpen az EU-OSHA "A munkahelyi biztonság és egészségvédelem költségei és előnyei" elnevezésű, két szakaszból álló összefoglaló projektjében szándékozik foglalkozni ezzel a fontos témával, amelyben a megbízható költségbecslések elkészítéséhez egy gazdasági költségmodellt kíván létrehozni.

1. szakasz: nagyszabású tanulmány az egyes tagállamokban rendelkezésre álló azon adatok meghatározására és értékelésére, amelyek felhasználhatók a költségszámítási modell kidolgozásához.

Eredmény: A munkával összefüggő balesetek és megbetegedések költségeinek becslése: az európai adatforrások elemzése (2017) című áttekintő jelentés

2a. szakasz: a rendelkezésre álló nemzetközi adatforrásokon alapuló közelítő gazdasági költségmodell kidolgozása a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, a Foglalkozás-egészségügyi Nemzetközi Bizottsággal, valamint finn és szingapúri intézményekkel együttműködésben.

Eredmény: a közelítő költségmodell megállapításait bemutató adatmegjelenítő eszköz (2017)

A munkával összefüggő balesetek, megbetegedések és halálesetek magánszemélyekre, munkáltatókra, kormányokra és a társadalomra rótt költségei magasak. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem nem megfelelő kezelésének negatív hatásai közé tartozik a költséges korai nyugdíjazás, a képzett személyzet hiánya, a munkahelyi hiányzások, a betegen végzett munka, ami növeli a hibázás valószínűségét, valamint a magas egészségügyi költségek és biztosítási díjak. A becslések szerint a globális GDP 3,9%-át, illetve az EU GDP-jének 3,3%-át teszik ki a munkával összefüggő balesetek és megbetegedések társadalmi költségei (lásd az adatmegjelenítést). Ez az arány az országok, különösen a nyugati és a nem nyugati országok között jelentősen eltér, az ipari összetételtől, a jogszabályi környezettől és attól függően, hogy mennyire ösztönzik a megelőzést.

2b. szakasz: a nemzeti adatforrásokon alapuló komplex gazdasági költségmodell kidolgozása.

Eredmény:

  • A munkahelyi biztonság és egészségvédelem értéke és a munkával összefüggő balesetek és megbetegedések társadalmi költségei (2019) című jelentés és összefoglaló
  • A munkahelyi biztonság és egészségvédelem értéke - a munkával összefüggő balesetek és megbetegedések társadalmi költségeinek becslése (2019) című prezentáció

A balesetek, megbetegedések és halálesetek különböző típusú költségekkel járnak. Először is vannak közvetlen költségek, például az egészségügyi ellátás költségei. A termelés csökkenéséből és az eredmények hiányából is adódnak költségek. Emellett az emberi jólétre, azaz az emberek életére és egészségére kifejtett hatások is költségeket eredményeznek, amelyek számszerűsíthetők és költségbecslésbe foglalhatók. Ezekkel a költségösszetevőkkel minden munkával összefüggő baleset vagy megbetegedés esetében számolni kell, és az összes eset költségeinek összege adja a munkahelyi baleset, illetve megbetegedés becsült összköltségét. Az ily módon történő költségbecslést - azaz a fent említett különböző költségek összeadását az összköltség becsléséhez - gyakran "alulról felfelé haladó megközelítésnek" nevezik.

"Felülről lefelé haladó megközelítést" is lehet alkalmazni: ennek keretében az összköltséget úgy becsülik meg, hogy kiszámítják a baleset, illetve megbetegedés teljes költségét, majd megbecsülik ennek az összegnek a munkahelyi tényezők által okozott részét. Így megbecsülhetők a munkával összefüggő baleset, illetve megbetegedés költségei. Ezeket a költségeket gyakran meglévő egészségi mutatókkal - például egészségkárosodással korrigált életévekben (DALY) - fejezik ki.